A jelenlegi tudományos álláspont szerint a következőket tudjuk biztosan a mélytengeri tavimutymutyokról:
A mélytengeri tavimutymutyok (muttmutte deepseae tava) általában horgásztavakban, folyókban élnek, de a nedves törlőrongíon is életben maradnak. Testüket elöl szőr, hátul toll, kétoldalt tapadókorong borítja, helyenként pikkelyeket és bőrt is találunk rajtuk, legtöbb helyen azonban egy muty nevű, ismeretlen anyagból áll össze testük. Többnyire 4-5 állábbal rendelkeznek és 100-120 tapadókoronggal. Fő ellési idejük május 68. és 73. között és augusztus 33. és 37. között van. A hímneműek a nőneműekkel párosodnak, tapadókorongjaik összenyomásával adják át egymásnak az örőkítőanyagot, amit azután hagynak úszni a vízben. Ha egy tavimutymuty nem úszik el semerre, hanem belekapaszkodik egy fűszálba, vagy hínárba, általában állábaival megfogja, és a tapadókorongjai belsejében lévő álfogaival leharapja az érintett részt. További táplálkozási furcsaság, hogy a tavimutymutyok nemcsak füvet, hínárt és planktont esznek, ahogy azt eddig is gondoltuk, hanem alkalmanként megesznek egy-egy csőrös pikót, vagy útjukba akadó harcsát, de egymást is megeszik, ezáltal a muttyot a saját testükbe átépítve, így nagyobbak lesznek. Így az eredetileg 7-8 centis példányokból egész nagy, akár 12-14 méteres tavimutymutyok is nőhetnek. A 2 méternél nagyobb példányok a szárazföldön is képesek közlekedni, továbbá osztódni, mivel rendelkeznek tüdővel. Így tengerekbe is tévedhetnek, tavitengerekhez is eljuthatnak, és ott alkalmasint 1-1 cápát, rozmárt vagy pingvint is megesznek.
Egyelőre ennyit tudunk eme csodálatos állat(állat?)fajról.